even when you're sleeping, keep your eyes open

when you’re gone

Posted on: 2011. szeptember 1. csütörtök

Ne kérdezzétek, miért ez a cím, semmi jó nem jutott eszembe, úgyhogy ez lett, mert pont a When You’re Gone-t hallgatom. Pont.
Szóval, szeptember elseje :D. Sokaknak ma volt az első napjuk a suliban… köztük nekem is. Elfogadható volt, habár kissé unalmas. Mondjuk én már alig vártam a mát, kezdett elegem lenni ebből a nyár végi semmittevésből, és nagyon kíváncsi voltam/és vagyok még mindig, hogy milyen lesz, úgy az egész. Az osztályfőnökünk nagyon szigorú, de jófejnek tűnik és van humora is, csak vele nem szabad humoroskodni. A tornaterem, konditerem és az ő irodája közelében van a termünk, pont azért, hogy szem előtt legyünk… a tanárainkat is ő választotta ki, úgyhogy remélhetőleg jó tanáraink lesznek, szigorúak is, de jól fognak tanítani – ami pedig egy előny. Az osztályról úgy összességében még nem alakult ki véleményem, ergo alig ismertem meg valakit a céből a GT-ben, de akiket eddig nagyjából megismertem, azok mind jófejek. Holnap énekkel kezdünk, majd angol, tesi, angol és megint angol (vagy pedig matek, ez még nem derült ki), délben végzünk is, úgyhogy jó napunk lesz :3. Az éneket utálom, de remélhetőleg most jobb tanárt kapunk ugyebár, mint általánosban… akkor is csak miatta utáltam a tantárgyat. Alig várom, hogy megkapjam a teljes órarendet, bár lehet, hogy utána meg majd rá se akarok nézni, de azért remélem, annyira borzalmas nem lesz. A büfé is elég korrekt, az üdítő nagyon drága, viszont a reggelit tuti ott fogom megvenni (és/vagy az ebédemet az első hónapban). Egy bazi nagy hotdog került 180 forintba, és a büféscsaj azt mondta, rengetegféle szendvicse szokott lenni, csak még mivel év eleje van, nem kaptak meg  mindent. Úgyhogy… vigyázz büfé, jövök :3.
Az is kiderült, hogy a Neumannban bevett szokásnak számít a három puszi köszönés, úgyhogy elkezdhetünk izzasztani az arcunkat meg a szánkat, mert sokat fogunk pusziszkodni. (Nem igazán tudom, hogy most ennek örüljek-e, vagy inkább ne xD.) Nálunk ez annyira volt szokás, hogy ha eszünkbe jutott, akkor adtunk egymásnak puszit, ha nem, akkor nem. Körülbelül egy ember volt, akivel rendszeresen így köszöntünk… na, ő például szeretett pusziszkodni.
De ennyit a puszikról meg az egyéb finomságokról. Kiderült, hogy Zénó a DÖK elnöke, Viktor meg szintén valami fontos szerepet tölt be, és jövőhéten majd az osztályból valakinek mennie kell a gyűlésre. Mivel eddig senki nem akart jelentkezni, ezért valószínűleg majd Orbán bácsi fogja kinevezni a két “önkéntest” xD. Csak ne én legyek… mindig is szerettem más dolgait megszervezni, csak rájöttem, hogy mindig rosszul csinálom. Úgyhogy inkább… kösz, nem.
Holnap ötkor kelés, vagy fél hatkor. Alig várom… :D De tényleg várom amúgy, van bérletem is, és majd’ kiugrok a bugyimból izgatottságomban, hogy belecsöppenjek a tömegközlekedés csodái közé xDDDDDDD. Cheers to the freakin’ weekend péntek. (csak hogy egy kicsit rímeljen)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni.

Twitter frissítések

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: