even when you're sleeping, keep your eyes open

you stole my star

Posted on: 2011. október 30. vasárnap

Jó rég írtam már ide… jó, persze, azt leszámítva, hogy az előbb posztoltam az Olvasók viadala posztot. Nem tudom, mostanság nincs kedvem blogolni, meg nem is nagyon tudnék mit. Persze, zajlik az életem, de semmi említésre méltó dolog nem történik úgy nagyon… Imádom az új osztályomat, az új sulimat, mindent, imádok iskolába járni is – ami nálam nagy szó. A szünetet se nagyon vártam, mert hogy szoktak nekem telni ezek a szünetek? Itthon ülök, eszek, gépezek, eszek, gépezek, megint eszek és megint gépezek. De elhatároztam, hogy most nem így fog eltelni, majd kitalálunk valamit – mindegy, hogy a régi vagy az új osztálytársaimmal. Csak ne kelljen otthon ülnöm!
Tegnap volt egyetlen Petrám születésnapja, immáron 15 éve él és lélegzik, ez annyira csodás! Ennek örömére tegnap találkoztunk a Deákon, majd Fogaskerekűvel felmentünk a Normafához. DE még ez előtt a Déli pályaudvar környékén elmentünk a kis ábécébe, vettünk egy liter tejet, öt kiflit meg szalámit, és a Normafánál, egy kis, hangulatos játszótérnél az erdőben elfogyasztottuk az előbb felsorolt élelmiszereket. Baromi hangulatos volt, de tényleg. Őszi színek vettek körbe minket, gyerekzsivaj, és a kürtös kalács illata. Sokat fotóztunk, Petra imádja az őszi színeket, és azt hiszem, most már én is. Nagyon jól éreztük magunkat, pedig a kapcsolatunk egy kissé zötyögős lett, amióta egy suliba járunk, ugyanis soha nincs közös témánk. De mintha ez a probléma elszállt volna, tegnap nagyon jól éreztük magunkat együtt. És arra jutottunk, hogy attól, mert nem vagyunk együtt egész nap, még mindig legjobb barátnők vagyunk, és – nagyon remélem – azok is maradunk.
Ezek után pedig én most már a novembert várom nagyon, ami már nincs messze. Imádom a novembert! Nem csak azért, mert születésnapom lesz, hanem azért is, mert mindig novemberben megyünk felújítani a ruhatáramat meleg dolgokkal, és ALIG VÁROM már a nagy bevásárlást! Habár van egy olyan sejtésem, hogy a nagy annyira nem lesz nagy, csupán kabátot, pulóvert meg legfeljebb csizmát kapok, de az is valami. Szóval igen, én imádom a novembert, de anyám aligha. Persze ez engem mióta zavar?!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni.

Twitter frissítések

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: