even when you're sleeping, keep your eyes open

Szerzői archívum

Kaptam egy afféle Liebster awardot prézlitől, amit ezúton szeretnék megköszönni, bár most hallottam először erről a valamiről. xD De érdekesnek tűnnek a kérdések, úgyhogy vágjunk is bele! No meg legalább kerül fel ide valami erre az elhanyagolt blogocskára. ^^

 

Mi az a Liebster Award?
  • Mindenkinek kell mondania magáról 11 dolgot.
  • Válaszolni kell a jelölő minden kérdésére.
  • 11 kérdést kell feltenni, és tovább küldeni 11 embernek.
  • Nincs visszajelölés.

 11 dolog magamról:

  1. Elég fura és kevert személyiség vagyok. Rengetegen antiszocnak tartanak, de ha társaságba keveredek, akkor nagyon is szociálos egyéniséggé válok. (Van ilyen szó?)
  2. Állandóan pörgök. Táncikálok és mozgok, nem tudok egy helyben állni.
  3. Ezt már sokszor elmondtam magamról, de mindig újra megteszem, mert az emberek állandóan lesokkolódnak, ha meglátják, hogy csumástul eszem az almát. (Nem értem, miért olyan nagy cucc ez. >_<)
  4. Imádok szerepjátékozni (fórumos), már öt éve űzöm kisebb-nagyobb szünetekkel. Szerintem egy nagyszerű módja az írási képesség fejlesztésére.
  5. Nem tudok nyitott ajtó mellett aludni.
  6. Jelenleg diétázom, 90 naposat csinálom.
  7. Minden negyedik nap (szénhidrát-napon) rament ebédelek. (xD)
  8. Mindenhova viszem magammal a fülesemet, és idegbeteggé válok, ha véletlen otthon hagyom, vagy nincs velem.
  9. Szeretek felfedezni és magamtól tanulni, azt nem szeretem, ha mások tanítanak, mert általában soha nem értem meg. xD
  10. Sokan azt hiszik, hogy leszbikus vagyok, csak azért, mert fiúk után szinte soha nem epekedem… *sóhaj* Ezt még én sem nagyon értem egyébként, való igaz, hogy így van, de hetero vagyok. Legalábbis eddig csak pasikba voltam szerelmes. xD
  11. Könnyen lehet felidegesíteni, viszont az állandó kérdezősködéssel nagyon egyszerűen.

Prézli drága kérdései:

  1. Ha egy szóval kellene jellemezned magad, mi lenne az, és miért? Hiperaktív. Mert az vagyok. :3
  2. Melyik az az étel, amit annyira utálsz, hogy nem bírsz megenni? A máj. Még csak a szagát sem bírom. :c
  3. Melyik a kedvenc lánycsapatod? (Nyilván itt zenére gondolok.) T-ARA. <33
  4. Melyik volt az utolsó koncert, amin voltál? X-Faktor koncert.
  5. Elmennél külföldre dolgozni? Ha igen, hova? Németországba szeretnék, mert ott jól fizetnek és közel van, de szívem szerint Angliába vagy Amerikába mennék ki (+ Koreába, de oda nem dolgozni).
  6. Van jogosítványod vagy szeretnél egyszer? Szeretnék egyszer, majd valamikor egyszer…
  7. nappalt vagy az éjszakát szereted jobban? Hmmm, nyáron a nappalokat, suliidőben az éjszakákat.
  8. Ha nyernél a lottón, mit kezdenél a pénzzel? Rengeteg mindent…… kezdve mama műtétjének kifizetésével.
  9. Nézted az Olimpiát? Ha igen, melyik volt a kedvenc pillanatod? Nem néztem.
  10. Milyen márkájú mobiltelefonod van? Samsung Galaxy Ace.
  11. Mikor ettél utoljára étteremben? Húha, körülbelül egy éve. 

Nyo, most pedig jöjjenek az én kérdéseim:

  1. Szoktál horoszkópot olvasni? Ha igen, hiszel bennük?
  2. Ha egy állatként születnél újra, szerinted te milyen állat lennél?
  3. Olvasol valamilyen újságot/magazint/folyóiratot? És ha igen, melyike(ke)t?
  4. Melyik az a szó, amit szeretnél, ha végre mindenki megtanulna, hogyan kell helyesen leírni?
  5. Mi volt az első film, amit a moziban láttál/amire emlékszel, hogy a moziban láttad?
  6. Hogy értékelnéd a nyarad?
  7. Mi a legkedvesebb karácsonyi emléked?
  8. Amikor valaki szembejön veled, mi az első, amit megnézel/észreveszel rajta?
  9. Mi a kedvenc desszerted?
  10. Átlagosan mennyit alszol?
  11. Mi késztetett arra, hogy blogot kezdj el írni?

Akiket pedig betagelnék: prézli (NEM ÉRDEKEL HOGY NINCS VISSZAJELÖLÉS, KÍVÁNCSI VAGYOK A KÉRDÉSEIDRE :C), Roli, blanka, Lou, boti, nestee

Reklámok

Úgy gondoltam, ideje már egy kicsit többet foglalkoznom a blogommal, eléggé elhanyagoltam az utóbbi időben (nem tudok miről írni, na! :D), úgyhogy nézelődtem ilyen jópofa blogos rovatok után, és találtam is egy aranyosat. Szombati hatos névre kereszteltem el (nevekben nem vagyok jó, ehh), az a lényege, hogy minden héten egy emberke erről a blogról (akihez egyébként tartozik a meme) összedob hat tök random kérdést, és arra kell válaszolni. :D Íme hát az e heti kérdések:

1. Honnan jött a blogod címe?
Nézelődtem külföldi grafikai fórumokon, és ott láttam meg a ‘bleed creativity’ szókapcsolatot, mint egy topik címét, és azonnal megtetszett.  :D Mindenképpen valami jól csengőt szerettem volna, és nekem tetszik. xD Mondjuk magyarra lefordítani elég nehéz…

2. Milyen blogokat vezetsz jelenleg?
Kettőt vezetek, ezt, és a 365 napos kihívásosat.

3. Felelsz vagy mersz közben volt olyan, hogy valami nagyon botrányosat kellett csinálnod? És ha igen, meg merted-e tenni?
Nem, nagyon keveset felelsz vagy merszeztem az utóbbi néhány évben, negyedikben meg csak ilyen puszi, padló megnyalása, stb. feladatok voltak… : D

4. A bevásárlóközpontokban melyik részleget tudod a legnehezebb elkerülni?
Az iskolai cuccos részleget, a könyvrészleget, és a drogéria részt.

5. Moziba mész; milyen típusú filmet néznél meg? Drámát, akciófilmet, vígjátékot vagy romantikusat?
Ööööööö, romantikus vígjátékot? :D Vagy drámát.

6. Beszéltél már a jelenlegi partneredről úgy, hogy véletlen az exed nevét használtad?
Hát mivel még pasim se volt, ilyen problémám nem akadt…. :D

 

Először is, szeretném mindenki figyelmét felhívni, hogy aki még NEM látta a filmet, és nem is akarja tudni, hogy mi volt benne, hogy volt benne, akkor az ezt a bejegyzést NE OLVASSA EL, MERT TELE VAN SPOILEREKKEL, ugyanis ez egy nagyon részletes, elemző kritikára sikeredett. Én szóltam. :D
Március 21-én voltam az Éhezők viadala premier előtti vetítésén, egy barátom ugyanis nyert jegyeket és elhívott, úgyhogy borzalmasan izgatott voltam már. Augusztus óta tűkön ülök a film miatt, és elég vicces volt, hogy eddig kibírtam, de a vetítés előtti néhány órát már hisztizve és nyafogósan is alig vészeltem át. Hétkor kezdődött a mozi, mi hatra már odamentünk az Allee-ba, és előbb úgy volt, hogy a barátom anyukája beáll a sorba, mi meg addig elmegyünk nézelődni, de kiderült, hogy érkezési sorrendben lehet leülni a kiválasztott helyedre, szóval ha jó helyet akartunk találni, akkor korán bent kellett lennünk. Fél hétkor beengedtek minket, és sikerült széltében-hosszában középen elhelyezkedni, úgyhogy remek helyen ültünk. Fél óráig még ott lézengtünk, beszélgettünk, izgultunk, aztán elkezdődött a film, semmi előzetes nem volt előtte hál’ istennek.
A film azzal kezdődött, hogy Primnek rémálma volt, amiből felriadt, Katniss pedig megvigasztalta. Ezután következett az erdő, a Tizenkettedik kerületben lévő éhezést remekül ábrázolták, teljesen olyan volt, mintha az Afrikában éhező kisgyerekekről mutattak volna egy filmet, csak hát ugye sajnos ők tényleg éheznek… mindegy. Az erdős rész is kicsit át volt variálva, Gale-lel beszélgettek ugye a szökésről, no meg a többiről. Én személy szerint nem bírom túlságosan Liamet, és Gale-t sem, úgyhogy az ő karaktere engem totálisan hidegen hagyott, szerencsére nem is szerepelt sokat.
Na de nem fogom leírni részletesen, hogy mi volt a filmben, milyen sorrendben érkeztek a jelenetek, satöbbi, azt viszont meg kell említenem, hogy rögtön az elején megváltoztattak egy jelentős eseményt, mégpedig azt, hogyan kerül Katnisshez a fecsegő poszátás kitűző. A könyvben ugye Madge adja oda Katnissnek a sorsolás után, a filmben azonban ‘tüzes lányunk’ (így fordították le a ‘girl on fire’-t, látszik, hogy a fordítók nem olvasták a könyvet) a Zugban találja meg egy néninél (talán Greasy Sea-nél? not sure), és tőle kapja ajándékba. Otthon pedig odaadja Primnek, és majd az elbúcsúzásnál adja vissza Katnissnek. Így mondjuk tényleg egyszerűbben el lehetett rendezni a dolgot.
Az Aratásos résznél én baromira hiányoltam a zenét. Persze, így sokkal hatásosabb volt maga a jelenet, hogy amikor kihúzták Prim nevét, akkor síri csönd volt, semmi más, de én már olyan jól odaképzeltem valami drámai zenét. (A Primet játszó színésznő egyébként nagyon szép, meg aranyos, de az arca olyan kis gonosz, úgy értem, hogy ha ránéz az ember, akkor nem az őszinte ártatlanságot látja benne, hanem inkább afféle sznobságot. Velem van a baj, ugye?) Aztán Peetáról már ne is beszéljünk. Az a lenyalt haj, na, az borzasztó volt! Ennek ellenére rettenetesen jó volt az alakítása szerintem.
Ugorjunk egyet a vonatra (az a zene viszont, amit e jelenet előtt bejátszottak, na, az máris jobban tetszett), azok a jelenetek úgy, ahogy vannak, nem tetszettek, maga a jármű baromi jól nézett ki, de Haymitch belépője sem jött be, meg ahogy Katniss viszonyult Peetához, ugyanis nem emlékszem arra, hogy ne állt volna szóba a sráccal, a filmben pedig hozzá sem szólt… Haymitchet meg alapból nem úgy képzeltem el, ahogy a filmben kinézett/viselkedett/satöbbi. Az ebédelős, odadobomakésetHaymitchujjaiközé-jelenet sem volt valami nagy szám. Aztán mikor megérkeztek a Kapitóliumba, eredetileg Katnissnek és Peetának egyszerre kellett volna az ablakhoz rohanniuk, hogy megcsodálhassák az ott lakó embereket, meg magát az országot (??? várost? megyét?), de Katniss ülve maradt, és undorodva bámult a vidáman integető Peetára. No comment… (A kapitóliumiak egyébként iszonyat nevetségesen néztek ki, de tökéletesen ábrázolták őket, ők voltak a legjobbak. :D Maga a Kapitólium ugyan elég egyszínű volt, hiányoltam a szivárványszínű épületeket.)
A rezidencia baromi jól nézett ki, csudijó színek, extramodern berendezések, meg minden, azt nagyon eltalálták. Főleg azt az ablaknaktűnökdeigazábóltévévagyok cuccot Katniss szobájában.
Az ottani étkezések se voltak valami jók, kár, hogy az Avoxot bele se rakták a filmbe. Pedig azért szerintem elég kulcspontosságú momentum a könyvekben. Na jó, annyira nem, de… mégis hiányoltam.
A bevonulások remekül sikerültek, a két tizenkettedikes kiválasztottunknak igazán nagyszerű volt a ruhája, jól megoldották a tüzet, csak Katniss haja volt borzalmas. Cinna a filmben is nagyon szimpatikus volt, persze nem igazán jött át, hogy miért is kedvelték egymást, mert alig volt Katniss-szel közös jelenetük, csak ami kellett. (Jaj, majd kifelejtettem: a Flavius-Octavia-Venia hármast nagyon hiányoltam, ha 2 másodpercre mutatták őket… pedig rájuk voltam a legkíváncsibb, főleg Veniára.)
A gyakorlások jók voltak, habár szerintem az a jelenet, amiben Peeta eldob egy több tíz kilós… követ? csak azért, mert leesik a hálóról, és ezért a többiek kiröhögik, rossz ötlet volt, nem kellett volna bele. Pláne, hogy Katniss mondta neki, mutassa meg mit tud, mert kiröhögik. Hát ok. A vizsgán remekül mutatták be azt, ahogyan a Játékmesterek fikarcnyit sem figyelnek Katnissre, és a rész, amikor is Katniss kilőtte az almát a malac szájábáól, szintén jóra sikeredett. Seneca Crane meg egyszerűen annyira… nem, nem azt mondom, hogy helyes volt, de valami iszonyatosan vonzott benne, jó volt ránézni! (Megemlíteném, hogy olyan jeleneteket is beleraktak a filmbe, ahol is Snow elnök beszélget Senecával a viadalról, a gyengékről, szóval ilyen filozofikus dolgokról csevegnek, gondolom azt azért rakták bele, hogy sejtessenek nekünk valamit az elkövetkezendő lázadásról majd.)
Jaj, a Caesar Flickerman-féle tévé műsor! Az piszkosul jó volt, Tuccit egyszerűen IMÁDOM, ő volt a legnagyobb arc a könyvben, remekül játszotta a szerepét. Itt is jók voltak a ruhák, Katniss-é is nagyon ötletes volt a lángra kapott szoknyával. Ám az a rész, mikor Peeta bevallja ország-világ előtt, hogy fülig szerelmes Katnissbe… a várt reakció elmarad. Katniss arcát mutatják, aki azonban körülbelül semmi reakciót nem  mutat. Ez a rész bántott a legjobban. Mégis hogy a francban tudta ilyen ‘nyugodtan’, pokerface-szel fogadni a vallomást?
Ugorjunk egy nagyot, egyenest az Arénához, amit nagyon jól megoldottak, főleg a Bőségszarut. A viadala elején lévő mészárlást is jól mutatták be, az tetszett nagyon, nem volt túl sok vér, de volt. Elégedett voltam.
Itt meg kell közben említenem, hogy a filmben mutatták a Játékmesterek ‘termét’ is, ahol látható volt az összes mester, a terem közepén pedig ott volt a hiperszupercsúcstechnikai térkép az Arénáról, ahova be-behúzogatták ujjal a dolgokat, a himnuszt, fákat, vizet, időjárást, a mutánsokat, stb. stb. Ez szerintem egy pokolian jó ötlet volt, nagyon érdekes volt látni, hogyan alakítják a Játékmesterek a viadalt.
Katniss túrája az Arénában elhanyagolható, semmi érdekes nem történt, úgyhogy ugorjunk is a vadászdarazsas részhez, ahol is szerintem a hallucinációs részek borzalmasan röhejesek voltak. Nem vicc. A zene, a hangok, a kameramozgások, rendesen meg kellett magam emberelni, nehogy felröhögjek.
Aztán megjelent Ruta, és igen, tudom, hogy eddig szinte csak szapultam a filmet, de a rutás jelenetek se tetszettek túlságosan. Tök máshogy kötöttek szövetséget, teljesen máshogy halt meg a kislány, viszont a halála utáni rész nagyon meghatóra sikerült. Amikor elkezdte virágokkal körberakni Katniss a halott kislányt, és elindult a zene, úgy elkezdtem zokogni! Még jobban rákezdtem, amikor Katniss a három ujjas gesztussal ott hagyta Rutát, és mutatták, ahogy a körzetekben is tisztelegnek Catnipnek.
A barlangos részek elfogadhatóak voltak. Peeta poénjait egy az egyben kihagyták, pedig szerintem azok voltak a legjobb részek ott, viszont annak örültem, hogy Katniss a filmben több szeretetet mutatott a srác irányába, mint a könyvben. A csók pedig remek volt. Ahhoz képest, hogy mennyi mindent megváltoztattak a barlangnál, és mennyi mindent kihagytak. A vérfertőzést meg sem említették. Kíváncsi vagyok, mi lesz Peeta műlábával így. Azért meg kell hagyni, hogy Peeta piszkosul jól álcázta magát, mielőtt Katniss megtalálta volna.
Mikor Katniss elment a lakodalomra megszerezni Peeta gyógyszerét, és Clove megtámadta, már a hajamat téptem attól a rengeteg, gyors kameramozgástól. Jóból is megárt a sok. De utána szerencsére jött Thresh, és nem kellett tovább nézni, ahogy Katniss Clove-val harcol.
Újabb ugrás, ezúttal a mutánsos részhez. Hát uramisten, amikor az első mutáns előbukkant a semmiből, én akkorát ugrottam ültemben, hogy csak na! Tök jól néztek amúgy azok a farkasra hasonlító valamik (mondjuk én inkább néztem őket szelídített fajtájuknak), sajnálom, hogy nem céloztak arra a filmben, hogy minden egyes mutáns az egyik meghalt kiválasztott külsejét ‘kapta’.
A viadal végével semmi gondom nem volt, tökéletesen oldották meg, Cato halálát is. (Hú, micsoda jó pasi volt az is!)
Imádtam a második Caeser-féle műsort is, Katniss gyönyörű volt, és rájöttem, hogy teljesen úgy mosolyog, mint Emily Browning. (Én eredetileg őt képzeltem el Katnissként.) A viadalos tiarák is nagyon tetszettek. A film vége pedig, amikor is Senecát bezárják egy terembe egy tál éjfürttel, na, az volt a tökéletes lezárás.
Na, hogy ha végigolvastátok ezt a jó hosszú kritikát, akkor rögtön az jöhet le, hogy utáltam a filmet. Pedig nem, nem így van, csak nagyon kritikus szemmel néztem végig, ugyanis ez a kedvenc könyvsorozatom, és nagyon nagyok voltak az elvárásaim. Talán épp ezért csalódtam néhány résznél. De összességében, a legtöbbet hozták ki a filmből. Egyértelmű, hogy nem lehetett visszaadni a könyv hangulatát. Aki nem olvasta, annak elég nagy zagyva lehet a film, ugyanis magát a viadalt remekül bemutatták, de a mögötte és az egyéb tettek mögötti tartalmat nem tudták a képernyőkre varázsolni. Ehhez el kell olvasni a könyvet is. Az is megnehezítette a rendező dolgát, hogy ugyebár E/1. személyben íródott a könyv, és azért nem kis narráció van Katniss részéről. (A Twilightban pl. azért mérföldekkel több párbeszéd volt, ott sokkal egyszerűbben ki lehetett küszöbölni az E/1. személyes problémát.)
Összességében azért imádtam, és izgatottan várom a Catching Fire-t, amit ugyan tudom, hogy nagyon messze van, de akkor is. Örülök, hogy Gary Rossnak egy ilyen jó filmet sikerült a könyvekből kihoznia. Biztos, hogy még megnézem többször is moziban. (És mint szerdán, akkor is énekelni fogom a Safe & Soundot a film végén, hangosan, nem érdekel, ki néz hülyének.)

Összesítve: 7.5/10

 

Oké, szóval, mint azt a címe is mutatja, ennek a kihívásnak az a lényege, hogy a kérdésekre csak egy szóval válaszolhatsz. : D

Hol van a telefonod? szekrényen
Hol van a párod? nincs
Hajszíned? barna
Anyukád? dolgozik
Apukád? szintén
Kedvenc dolgod? passz
Legutóbbi álmod? RoliLanaDelReyvillamos : D
Álmod vagy célod? külföld
A szoba, amiben most vagy? sajátom
Hobbi? olvasás
Félelem? veszteség
Hol szeretnél lenni 6 év múlva? külföldön
Hol voltál tegnap este? itthon
Egy dolog, ami a kívánságlistádon van? kontaktlencse
Hol nőttél fel? Erzsébeten
Legutolsó dolog, amit csináltál? olvastam
Mi van rajtad? ruha
TV? kikapcsolva
Háziállat? udvaron
Számítógép? használatban
Hangulat? semmilyen
Hiányzik valaki? igen
Kocsi? nincs
Valami, amit most nem viselsz? zokni
Kedvenc bolt? H&M
Nyár? várom
Szeretsz valakit? sokakat
Kedvenc szín? kék
Legutóbbi alkalom, mikor nevettél? tegnap
Legutóbbi alkalom, mikor sírtál? nemrég

(Hans Christian Andersen)

Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy – az édesanyja hordta valamikor -, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el – azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány.

Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, és alamizsnát se adott neki senki: Éhesen és hidegtől reszketve vánszorgott tovább; szívszakasztó látvány volt szegény. Csillogó hópelyhek tapadtak szépen göndörödő, hosszú szőke hajára, de nem is gondolt vele.

Az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás jó szaga áradt ki az utcára, hiszen ünnep volt, szilvesztereste. A szegény kis teremtésnek folyton csak ez járt az eszében.

Behúzódott egy zugba, egy kiszögellő ház sarka mögé, s maga alá húzta csupasz lábát. Ott még jobban didergett, majd megvette az isten hidege, de hazamenni nem mert, hiszen egész nap egy garast se keresett, s az apja biztosan veréssel fogadná. Különben otthon se jobb, padlásszobájukban farkasordító hideg van, a tető hasadékain besüvít a szél, hiába tömték be szalmával meg ronggyal a nagyobb réseket.

Már egészen meggémberedtek a kis ujjai. De jó lenne egy szál gyufa, csak egyetlenegy szál! Ha kihúzna egyet a skatulyából, odadörzsölné a falhoz, s meggyújtaná, a lángjánál megmelegíthetné a kezét! Végre rászánta magát, s meggyújtott egy szálat. Milyen vidáman sercent, s hogy lobogott a lángja! Fényes volt és meleg, mint a gyertyaláng, s a kislány boldogan tartotta fölébe a kezét.

Csodálatos láng volt az! A szegény kis gyufaárus lány úgy érezte, mintha szép réztetejű, rézcsövű vaskályha előtt ülne – olyan jó volt nézni a tüzet, olyan jólesett melegedni mellette! Már a lábát is kinyújtotta, hogy átjárja a meleg, de abban a pillanatban kilobbant a gyufaláng, eltűnt a vaskályha, s a kislány ott ült a hideg falszögletben egy gyufacsonkkal a kezében.

Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény a falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér terítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillogtak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodálatosabb volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdácsolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s nem látszott más, csak a puszta, hideg fal.

Újabb gyufát gyújtott: fényénél gyönyörű szép karácsonyfát látott, még szebbet, ragyogóbbat, mint amit karácsony este a gazdag kereskedő szobájában, amikor belesett az üvegajtón. Ott ült a fa alatt, s nézte a száz meg száz gyertyát az ágak hegyén, a tarka díszecskéket, amiket eddig csak kirakatban láthatott. Már nyújtotta a kezét, hogy levegyen egyet, de akkor megint kihunyt a csepp láng, és a sok karácsonyi gyertya lassan a magasba emelkedett, föl egészen az égig, s ott csupa tündöklő csillag lett belőle. Egyszer csak kivált közülük egy, s lehullott; ragyogó fénycsíkot hasított a sötét égen.

– Valaki meghalt! – mondta a kislány; emlékezett rá, hogy a nagyanyja, az egyetlen, aki jó volt hozzá, s aki már rég meghalt, egyszer azt mondta “Valahányszor lehull egy csillag, egy lélek áll az isten színe elé.”

Megint odadörzsölt egy szál gyufát a falhoz, s egyszerre nagy világosság támadt körülötte. A tiszta fényben ott állt rég halott nagyanyja, és szelíden, hívogatóan nézett le kis unokájára.

– Nagyanyó! – kiáltott föl a kislány. – Nagyanyó, vigyél magaddal! Tudom, hogy itthagysz, ha a gyufa végigég, eltűnsz, mint a meleg kályha meg a sült liba, meg a gyönyörűséges szép karácsonyfa! Ne hagyj itt, nagyanyó!

És gyorsan a falhoz dörzsölt egy egész csomag gyufát, hogy marassza a kedves nagyanyót; a sok gyufa olyan fényességet árasztott, mintha a nap sütött volna. A nagyanyó sohasem volt ilyen szép, ilyen erős. Karjára emelte a kislányt, s felemelkedett vele; magasra, igen magasra, ahol nincs hideg, éhség, félelem, ahol csak öröm van és fényesség.

A hideg reggelen ott találták a kis gyufaárus lányt a házszögletben: kipirult arca mosolygott, de élet már nem volt benne, megfagyott a csodákkal teli éjszakán. Ott feküdt a halott gyermek új esztendő reggelén, körülötte egy halom gyufásskatulya és sok-sok elégett gyufaszál.

– Melegedni akart szegényke! – mondták az emberek. Nem tudta senki, mennyi gyönyörűséget látott, s milyen fényesség vette körül, amikor nagyanyja karján mindörökre elhagyta ezt a sötét világot.

Oké, ez most egy teljesen random poszt lesz. Összegyűjtöttem nektek néhány szerintem gyönyörű és különleges (főleg női és angol) nevet, amit gyakran adok a karaktereimnek, és egy-kettőt szívesen adnék a jövendőbeli gyereke(i)mnek is. Aminek persze ő(k) lehet kevésbé örülne(nének), de ez már más kérdés. A poszt folyamatosan bővülni fog, legalábbis reményeim és terveim szerint.

Memory
Cheyenne
November
October
Consequa
Leah
Naevia
Persephone
Aphrodite
Aurora
Xantara
Bom
Cordelia
Myhaila
Daenarys
Lluve
Christabelle

Mindig többször eszembe jutott a molyos kihívás (salalala), de soha nem volt kedvem megírni, ezért nem is jöttem. De most már van kedvem, és amúgy is muszáj megírnom, mert a végén elfelejtem, és nem kéne lecsúszni a határidőről :D. SPOILERSPOILERSPOILERSPOILER!!!

ÖTÖDIK TÉMA (DECEMBER 23-TÓL JANUÁR 22-IG):
Ki vagy kik a kedvenc férfi és női szereplőd/szereplőid, és miért ő/ők? Jellemezd a karakterüket és a cselekményben betöltött szerepüket.

Az egyik kedvenc karakterem Peeta. Kulcsfontosságú szerepet tölt be az egész trilógiában, habár a harmadikban viszonylag ‘kevesebb’ szerepet kapott, mint a többiben, és ezt egy kicsit sajnáltam is. Sajnáltam, hogy megbolondult, bár ugye a végén minden jóra fordult.
A másik kedvencem Prim, a kis szőke, állatbarát kislány, aki önzetlenül mindig a másikon akart segíteni, és akinek a legnagyobb álma az volt, hogy orvos lehessen. Menthetetlenül bőgtem, amikor vége volt. Nagyon sajnálom, hogy pont őt kellett megölni…
Aztán ott van még Finnick, Cinna, Haymitch, és még sokan mások. Mindenkit imádtam szinte, Gale-en meg a gonoszokon kívül, úgyhogy igazán nehéz kedvenceket választani, pláne jellemezni őket.

Szerinted melyik szereplő ment át a legnagyobb jellemfejlődésen, és miért?
Mindenképpen Prim. Az első kötet elején még egy ártatlan, a családjához kötődő kislány volt, akiből a harmadik kötet végére fiatal nő cseperedett, a kora ellenére. Nagyon megkomolyodott, céltudatosabb lett, mint valaha volt, és még jobban fel tudta mérni a helyzeteket, mint azelőtt. Mint már leírtam, iszonyatosan sajnáltam, ami vele történt, biztos vagyok benne, hogy remek orvos vált volna belőle.


Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni.

Twitter frissítések