even when you're sleeping, keep your eyes open

Archive for the ‘Sorozat; Gossip Girl’ Category

otp four – Dan Humphrey & Blair Waldorf (Gossip Girl/A pletykafészek)
Miért szeretem őket együtt? Imádom, mennyire valódi a kettejük közt lévő kapcsolat. Blair mindig is úgy tett, mintha nagyon utálná Dant, de ez soha nem volt így, csak próbálta ‘megtartani a hírnevét’. Dan azonban mindig is próbált segíteni Blairnek, már az első évadban is – vegyük csak a 4. részt, amikor is Dan volt az egyetlen, aki tanácsokkal látta el Blairt, mikor az anyja kiakasztotta. A 18. részben pedig együtt összeálltak, hogy bosszút álljanak Georginán. Majd a 3. évadban szintén Dan az, aki segít Blairnek beilleszkedni az NYU-ra. A 4. évadban pedig, még ha eleinte nem is akarják beismerni, barátokká, majd szerelmesekké válnak… mert igen, én TUDOM, hogy Blair is érez valamit Dan iránt, csak túlságosan is el van vakulva a ‘herceg és boldogság végre az enyém’ gondolattól. S persze, én is tudom, hogy a sorozat végén úgyis Chair lesz, de, de… azért kaphatnánk pár epizód Dairt, nem igaz? Pláne, hogy a sorozat producere is dare to Dair. Bevallom, hogy sokáig, nagyon sokáig igazán intenzív Chair shipper voltam – de a 4. évadban nagyon megutáltam Chuckot. Annyira ellenszenvessé tették a karakterét, miközben meg sok ember szíve elhúzott Dair felé, s azt gondolom, ez nem véletlen. Chuck és Blair a rosszat hozzák ki egymásból, ahogy ez el is lett mondva, s közös témájuk se nagyon sincsen a ‘játékokon’ kívül. Dannel azonban nem kevés közös téma van: könyvek, filmek, múzeumok, és még sorolhatnám.
Kedvenc momentum: Egyértelmű, hogy a csók. (4×17 – Empire of Son) Azt viszont elég szemétségnek tartom, hogy már két Dair csók is volt a sorozatban, amit vagy istentelenül rossz minőségben, vagy pedig csak félig láthattunk. Úgyhogy én KÖVETELEK egy normális csókot. És szinte biztos vagyok benne, hogy meg is fogjuk kapni. Van még egy jelenet, amit imádok, és Dairhez kapcsolódik: mikor Eric kijelenti Dannek, hogy totál bele van zúgva Blairbe. (4×18 – The Kids Stay In  The Picture)
Kedvenc idézetek:
Dan: ‘[Eric: Do you like her?] What? No no no. I don’t like her. No, of course not. Not at all. I’m just curious. And you, I mean, she does… she does smell nice.‘ Blair: ‘I’m really sorry, S. I guess I was in denial. I didn’t want to admit that I’d begun to understand the Humphrey appeal.
Végezetül pedig a zene hozzájuk:

Szerintem sokan tudják, honnan van az idézet, ha nem: Gossip Girl. Tegnap (vagy tegnap előtt?) végre felzárkóztam a sorozattal, és befejeztem a negyedik évadot. Azt kell, hogy mondjam, HARDCORE DAIR SHIPPER LETTEM! Ami nálam fura, mert én nagyon, nagyon imádtam Chairt, de tényleg, viszont így a 4. évad közepe táján annyira megutáltatták velem a karaktert, hogy elmondani se bírom. Emlékszem, hogy anno debbyvel csináltunk egy Dair lapot, ami ugyan nem élt sokáig, de nem is ez a lényeg. Hanem hogy akkor én nem értettem, hogy lett belőle Dair shipper, amikor ugyanolyan Chair shipper volt, mint én. Csak hát persze ő nem volt lemaradva a részekkel, én viszont igen, épp ezért nem is értettem. Aztán most, hogy befejeztem az évadot… hú! Utánaolvastam, és nagyon örülök, hogy az ő történetük még nem zárult le, habár úgyis valószínű, hogy Chuck meg Blair össze fognak jönni a sorozat végén (ha lesz vége…). Én csak azt remélem, hogy nem Blair az, aki terhes, vagy ha igen, akkor nem Chucktól. (Ez mondjuk lehetetlen, mert csak tőle lehet gyereke, senki mással nem feküdt le, tudtommal.) Az évad vége fele egyébként egy kissé jobban megbarátkoztam Chuckkal, de közel sem annyira, hogy Blairrel összejöjjenek, inkább drukkoltam a hercegnek, mint Chucknak.
Az évad utolsó része egyébként nagyon WTF? rész volt, mert amikor vége lett, csak bámultam a képernyőre, és fogalmam sem volt, mit csináljak. ‘Charlie’ nagyon meghökkentett, de komolyan. Mindenre gondoltam, csak erre nem… Azt egyébként meg kell jegyeznem, hogy nem véletlenül álltam le a GG nézésével, az volt az oka, hogy halál unalmas volt a sorozat, örülök, hogy kb. az évad felétől megváltozott ez. Lily botrányai mondjuk nem érdekeltek annyira, viszont az tetszett, hogy az utolsó néhány rész szinte teljes mértékben Blairről szólt.
És a kérdésre, hogy mit szeretek Dairben, a válasz: azt, hogy az ő kapcsolatuk annyira hiteles, és gyönyörű. Gondoljatok csak bele, mind a ketten olyan emberbe szerettek bele, akik rosszul bántak velük. (Serena is pocsékul bánt Dannel, ahogy Chuck is Blairrel.) Most pedig végre egymásra találtak, igaz, beletelt négy évbe. Remélhetőleg nem fog még négy évbe telni az, hogy szerelmesekként is egymásra találjanak…
Az utolsó epizódban lévő rész pedig az egyik kedvencem, amikor Dan elárulja, hogy elutazik a Hamptonokba, mert hogy elég szarul érzi magát a történt dolgok után. Mire ugye Rufus: ‘Szomorú vagy, amiért elment Charlie, ugye? Úgy láttam, elég közel kerültetek egymáshoz.’ Mire Eric ránéz Rufusra, és megjegyzi: ‘Nem Charlie-ról beszél.’ Annyira rosszul éreztem magam, mert én is tudtam, hogy Dan Blairről beszél, nem másról, és habár nem volt bajom Charlie karakterével, nagyon is idegesített, amikor Dannel ‘járt’. Biztos vagyok amúgy abban, hogy Blair is érez valamit Dan iránt, legalábbis nagyon remélem. A herceg oldalán úgysem fog sokáig maradni, ebben mindannyian biztosak lehetünk, különben nem igazán folytatódhatna a sorozat.
Azt hiszem, ennyi voltam mára. Izgatottan várom a szeptembert (leginkább csak a sorozatok miatt, habár a Glee-vel még fel kell zárkóznom, és néhány új sorozatba is bele kéne kezdeni), remélem, hogy már az elején kapunk egy keveset Dairből. Sokáig gondolkoztam, hogy milyet zenét szúrjak be napi hallgatnivalónak, mert személy szerint nálam egész nap a Swagger Jagger pörgött (tudom, tudom… ehh), de tegnap is azt szúrtam be. Végül Adele Someone Like You c. számára esett a választásom, mert szerintem ez a szám pont illik Dairhez. Mellesleg pedig gyönyörű.


Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni.

Twitter frissítések